Blog
Mit is jelent ez ma számunkra? Jelen lenni a munkahelyünkön, a családunk életében, az online térben, de tényleg jelen vagyunk?
Ma már annyira mindenhol ott szeretnénk lenni, hogy el is felejtjük, miért is érkeztünk az adott pillanatba. Elfelejtünk megállni abban a percben, amire annyira vágytunk, vagy inkább a telefonunkat kapjuk elő ahelyett, hogy jól az emlékeinkbe vésnénk. Aztán a pillanat, ahogy jött, már el is ment, és mi ott vagyunk a nap végén fáradtan, és csodálkozunk, hogy hova szaladt el az idő.
A hétvégén azt terveztem, hogy dolgozni fogok, mert rengeteg a feladatom, de egyszerűen úgy éreztem, képtelen vagyok rá. Nagyon jó volt csak szimplán belassulni, társasozni, focizni a fiúkkal, nem gondolni arra, hogy milyen teendők várnak rám. Úgy éreztem, hogy futok, de csak a teljesítményt mérem, és nem állok meg rácsodálkozni az élet szépségeire és csodáira.
Ezt szinte szó szerint gondolom, mert az utóbbi időben észrevettem magamon, hogy amikor elindulok futni, akkor csak az órámat nézem, hogy mennyi idő alatt futottam le az adott távot, és elfelejtek a fejem felé nézni, megcsodálni, hogy milyen gyönyörű tavaszunk van, milyen gyönyörűek a fák, milyen jó érzés csak egyszerűen a természet közepén friss levegőt venni.
Tudjuk, hogy sok betegségnek nemcsak a táplálkozásbeli hibák és hiányosságok az okai, hanem sokszor lelki eredetű probléma váltja ki a tüneteket. Erre mindig emlékeztetnem kell magamat, ha túlcsordulnak a fejem fölött a dolgok.
Remélem, hogy néha te is ki tudsz lépni a mókuskerékből, hogy te is le tudsz lassulni, mert hidd el, ez legalább olyan fontos, mint hogy teljesítsd az általad kitűzött célokat.
