Blog

Most tudatosult bennem, hogy Berg Judit Lengemesék című könyvsorozatának bölcs uralkodója (Sulyom király) valódi nevet kapott a szerzőtől. Mégpedig egy nagyon érdekes, Európában igen ritka, ma már védett vízinövényről nevezte el, amellyel a hétvégén ismerkedtem meg közelebbről. Nagyon szeretem a Tisza-tavat. Ki ért velem egyet? A családdal kihasználtuk a vénasszonyok nyarát: ebben a szép időben kirándultunk, bringáztunk a tó körül, meglestük a madarakat. Csónakázás közben találtuk a sulyom nevű növény termését. A keményítőben gazdag termése miatt a sulyom bizonyos időszakokban (például a török háborúk és hódoltság idején) ínségeledelnek számított. Termését nyersen, sütve, főzve, lisztként lepénybe-kásába téve fogyasztották. Az alföldi falvakban a gesztenyét helyettesítette, őrölve liszt készült belőle. A sulyom az ázsiai konyhában is ismert, olykor vízigesztenye néven találkozhatunk vele pl. wok-zöldség keverékekben. Nevezték íze után még vízidiónak és vad mandulának is. Mielőtt védetté nyilvánították, a Tisza-menti éttermekben finom szószával készült fogásokat lehetett enni. Kicsit azért sajnálom, hogy mi már nem kóstolhattuk meg. Mivel védett növény, becsszóra csak ezt az egyet szedtük ki a tóból, szigorúan tudományos érdeklődéstől vezérelve.