Blog

Számomra az ősz a szépséges színek és a puha kardigánok mellett a főzelékek időszaka is. Valahogy nyáron nem sok főzeléket eszünk, sok a friss zöldség, de ilyenkor sorra jönnek gyerekkorom kedvencei. Persze akkoriban a menzán még nem úgy készítették a főzeléket, mint mostanában és ahogyan én csinálom. A zöldborsófőzelékben megállt a kanál, és inkább fehér volt a liszttől, mint zöld a borsótól, ami sajnos még az ízét is elnyomta. Hogyan is sűrítsük a főzelékeket, ha nem akarunk lisztet használni? Van néhány közkedvelt alternatívánk, amivel egyszerűen kiválthatjuk. Az első ezek közül a kedvencem: a magával sűrítés, ami bármelyik főzeléknél működik. Fontos, hogy a lehető legkevesebb vízzel főzzünk, éppen csak lepje el a zöldségeket. Amikor minden megfőtt, két-három merőkanállal vegyünk ki a sűrűjéből, adjunk hozzá egy kanállal a levéből, vagy abból, amivel épp gazdagítani szeretnénk az ételt - tejfölt, tejszínt, tejet, kókusz italt, majd alaposan turmixoljuk le. Az így egyneműsített részt a főzelékhez öntjük, elkeverjük és kész is vagyunk. A következő lehetőségünk a burgonya. A zöld levelesekből - kelkáposztából, leveles kelből, spenótból, sóskából készült főzelékeket krumplival szoktuk főzni. Csak annyi a dolgunk, hogy néhány megfőtt kockát belenyomkodunk a főzelékbe, ami a krumpli magas keményítőtartalma miatt szépen besűrűsödik majd. A hüvelyesek, mint a bab, lencse, csicseriborsó, sárgaborsó annyira sűrűek, hogy nem is kell hozzáadnunk semmit, egyszerűen hagyni kell, hogy maguktól besűrűsödjenek. Természetesen étkezési keményítőt is használhatunk, amivel nem lesz sűrű, csomós a főzelékünk, csak egy kis hideg vízzel kell kikeverni és a főzelékhez önteni. Zöldborsó főzeléknél, zöldbabnál, töknél is ez a legjobb megoldás.