Blog

A spanyol gasztro kalandjaink tovább folytatódtak! Igyekeztünk mind a négyen különböző ételeket választani, hogy minél több mindent meg tudjunk kóstolni. Paella, tengeri halak és herkentyűk, színes, illatos, gazdag fűszerezésű fogások. Ebben a pezsgő és állandóan nyüzsgő városban valahogy az étel is jobban ízlik, és aminek a legjobban örülök, hogy a fiúk is bátran kóstolgatják a számukra nem mindennapi recepteket. A felnőtteknek a jól megérdemelt sangría is megérkezett, bár az adagokat itt akkorákban mérik, hogy inkább feleztünk a férjemmel.A spanyol közös étkezések központi eleme az, hogy az asztal körül ülők megosztják egymással az ételeket: számomra ez egy nagyon bensőséges és szimpatikus szokás, hiszen így könnyebben alakul ki interakció az asztalnál. Utunk során sok családot, baráti társaságot láttunk az éttermekben, akik szélsebesen adták tovább a tálakat egymás között.Minden étkezésünk során azt éreztem, hogy hatalmas értékkel bír egy egy közösen elköltött reggeli, ebéd vagy vacsora. Azt vettem észre, hogy van egyfajta erős “tisztelet” a hozzávalók, a receptek, az étkezés iránt, amelynek ideje szent és sérthetetlen. Ebédidőben, 2 óra körül, a kevésbé turistás helyeken az utcákon érezhetően kevesebb mozgás van, mindenki ebédel, időt szán erre. Valljuk be, jobban hangzik ez, mint egy septiben elfogyasztott szendvics a számítógépnél!Jó volt kicsit meríteni ebből a kulturális közegből, azt hiszem otthon is gyakorolhatnánk ezt többet: mi biztosan csomagolunk ezekből az élményekből is a bőröndbe.